Szabályozási rendszer
A Natura 2000 európai jelentős ökológiai értékkel rendelkező területek hálózatát a Madárvédelmi Irányelv (2009/147/EK) és az Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) támogatja. A Madárvédelmi Irányelv 4. cikkelynek megfelelően az EU tagállamoknak kötelességük kijelölni különleges természetvédelmi területeket (SPA) az Irányelv I. mellékletében felsorolt madárfajok és vándormadárfajok védelmében. Az Élőhelyvédelmi Irányelv 3. és 4. cikkelye értelmében a tagállamoknak először közösségi jelentőségű szereplő élőhellyel rendelkező területekre (SCI) kell javaslatot tenniük, az I. mellékletben az élőhely típusok, míg a II. mellékletben a fajok listája szerepel. Továbbá a tagállamok kijelölnek különleges természetvédelmi területek (SAC). A SPA és a SCI-SAC területek alkotják a Natura 2000 hálózatot.
Az ETC/BD támogatja az Európai Biztottságnak, a Natura 2000 hálózat kiépítésében kifejezetten hálózat Élőhelyvédelmi Irányelv elemeinek végrehajtásában a tagállamok SCI javaslatainak elemzésében és az EU SCI listájának megalkotásában. A tagállamok elküldik állandó képviselőikent keresztül javaslataikat a Környezetvédelmi Főigazgatóságához (Természetvédelem és Biológiai Sokféleség szekció) az előre meghatározott Standard Data Form/Nyomtatvány/Formulában.
Az adatbázist ekkor továbbítják az Európai Környezetvédelmi Ügynökséghez, amely ellenőrzi az adatok minőségét és teljességét. Bármely technikai problémát (pl. üresen hagyott mező) egy beszámolóban jelzik a megfelelő tagállamnak, és megkérik az adatbázis kiegészítésére, illetve frissítésére.
A Natura 2000 adatbázis segítségével az ETC/BD elkészíti az „Unió pSCI listáját” minden egyes biogeográfiai régió az Élőhelyvédelmi Irányelv III. melléklet 2. fázisában leírt folyamat leírása alapján. Az értékelési folyamatot a Környezetvédelmi Főigazgatóság által kiadott dokumentuma részletezi (Hab. 97/2 rev. 4 18/11/97). A tagállamok a releváns biogeográfiai régióban validálják a kiválasztott területeket, prioritást élvező tulajdonságokat, a Közösségi Jelentőséget, valamint a területek koordinációját és a Bizottság döntését az Európai Uniós Hivatalos Közlönyében megjelentetik
A javasolt terület hozzájárulását az egyes élőhelytípusok és fajok megőrzéséhez a biogeográfiai szinten értékelik. Az ETC/BD elkészíti a Biogeográfiai szemináriumon a Bizottság, tagállamok és egyéb érdekelt felek által (beleértve ebbe a civil szervezeteket is) megvitatott az adott javasolt területek megőrzési státusza szempontjából levont következtetések vázlatát.
A Környezetvédelmi Főigazgatóság dokumentuma (Hab. 97/2 rev. 4 18/11/97) iránymutatásokat tartalmaz arról, hogyan fókuszálja a biogeográfiai szemináriumok megbeszéléseit. A Környezetvédelmi Főigazgatóság elnököli a megbeszéléseket a szemináriumok alkalmával, míg az ETC/DB biztosítja a tudományos értékelést a javasolt területek kielégítő mivoltáról. Gyakorlatban a megbeszéléseknek két dokumentum ad keretet:
A Referencia Lista vázlata (tagállamonkénti és biogeográfiai régiónkénti I. melléklet szerinti élőhelytípusok és II. melléklet szerinti fajok jelenléte)
A javasolt területek elegendőségére vonatkozó következtetések vázlata, részletes adatokkal az élőhelytípusokról és fajokról, melyek további javaslatra vagy javításra várnak a már beadott javaslatok között.
1. Biogeográfiai régiók (Élőhelyvédelmi Irányelvvel kapcsolatos)
Az Európai Uniós területén kilenc szárazföldi biogeográfiai régió különíthető el, mindegyik saját összetételű vegetációval, klímával és geológiával rendelkezik. Az azonos természeti körülményeket biztosító országok együttese, politikai és közigazgatási határoktól függetlenül azaz a kérdés biogeográfiai régió szintjén való kezelése elősegíti a fajok és élőhely típusok megőrzését.
További infromáció: http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/chapter1
2. Referencia Lista (Élőhelyvédelmi Irányelvvel kapcsolatos)
A Natura 2000 területek által érintett élőhelyek és fajok listáját az Élőhelyvédelmi Irányelv (EEC/92/43) I. és II. melléklete tartalmazza, jóllehet nem minden egyes élőhelytípus és faj található meg az összes tagállamban. Ezért a ’Referencia Listát’ minden egyes országra elkészítik biogeográfiai régiónként. A referencia lista leírja azokat az élőhely típusokat és fajokat, melyekre az adott tagállamnak kötelezettsége van pSCI-k kijelölésére.
Ennél is fontosabb, hogy a Referencia Lista nem az összes lehetséges tagállamok területén fellelhető Közösségi Érdekeltségű fajainak ellenőrzőlistája. A lista nem tartalmazza a nem megfelelő vagy vándorló fajokat, melyek megőrzésére a védett területek kijelölése nem megfelelő módszer az egyes tagállamokban. A Referencia Listát rendszeresen frissítik a legújabb tudományos információk és fajelterjedtség-változások fényében.
További információk a biogeográfiai régiók referencia listáiról: http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/chapter2
3. Natura 2000 Referencia Portál
A NATURA 2000 Referencia Portál része a Standard Adat Formátumnak (SDF). A portál az SDF azon elemeit tartalmazza, mely gyakran változnak, különösen a technikai fejlődés okozta időbeli változás erdeményeképpen. Ezek az elemek referencia dokumentumok (pl. fajok kódolása), technikai támogatás (pl. adatmodell, alkalmazások), valamint útmutatók a tagállamok konzisztens SDF használatához, a technikai és adminisztratív folyamatokról, hogyan is nyújtsák be az adatokat a Bizottságnak. További olvasnivaló: http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal
4. Találkozók/Biogeográfiai Szemináriumok
A biogeográfiai szintű pSCI nemzeti listákat előre egyeztetett kritériumok alapján összesítik, amiért az ETC/BD felelős. Nincs olyan számszerűsíthető kritérium, mely ugyanúgy érvényes lenne minden helyzetben minden élőhelytípusra és fajra, ezért az összesítést eseti alapon történik pl. fajonként vagy élőhelytípusonként a tagállamokban és biogeográfiai régión belül.
Ezen folyamat során minden elérhető tudományos információt számba vesznek. További olvasnivaló: http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/chapter4
5. A hálózat jelenlegi állapota
A biodiverzitás megőrzésének kulcspontja világszerte a védett területek kijelölése, a génektől a fajokig, élőhelytől ökoszisztémákig. Az Európai Unió jogi keretein belül is döntő mechanizmus a biológiai sokféleség megőrzése. Az eredményeket rendszeresen közzéteszik a közvélemény számára indikátorok és statisztikákon keresztül. További információ: http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/chapter5
6. Kézikönyvek és útmutatók
Jelenleg az Élőhelyvédelmi Irányelv I. mellékletének listáján 233 élőhelytípus szerepel, amelyekről az EU ’Interpretation Kézikönyvében’ található leírás, jóllehet számos ország és néhány régió saját útmutatót is kiadott az I. mellékletről. Ezek az EU útmutató, gyakran képekkel együtt megjelenő, értelmezéstől részletes élőhely leírásokig terjednek, ahogy azok az adott országban vagy régióban megjelennek. Néhány országban az útmutató az élőhelyek nemzeti osztályozásában is megjelenik táblázatos formában, mint Romániában és az Egyesült Királyságban.
7. Közösség bevonása
http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/chapter7
8. EU bővítés és a Természet Irányelv