A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a LIFE13 INF/HU/001163 – LIFEinFORESTS pályázat keretében tanulmányutat szervezett Romániába, a Maros-ártér Natúrparkba, melynek célja az volt, hogy a hazai erdészeti szakemberek in situ ismerkedjenek meg többek között olyan Natura 2000 jelölő erdei élőhelyekkel, amelyekben nem történik erdészeti beavatkozás. A 32 szakmai résztvevő között voltak magán- és állami erdőgazdálkodók, erdészeti hatóság képviselője, erdészeti oktatók, valamint nemzeti parki szakemberek közül olyanok, akik napi szinten foglalkoznak erdőkhöz köthető tevékenységekkel. A résztvevők átfogó képet kaptak a Maros ártéren található ROSCI0108 Lunca Mureșului Inferior elnevezésű Natura 2000 területen folyó természetközeli erdőgazdálkodás mikéntjéről, a problémákról mind a természetvédelem, mind az állami erdőgazdálkodó szemszögéből.

Szeptember 26.

A natúrpark látogatóközpontjában elsőként Ciprian Herbei Úr, a NP igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Ovidiu Pirv igazgató helyettes előadását hallgattunk meg a romániai természetvédelem helyzetéről, állami irányításáról, kormányzati, regionális és helyi szinten, illetve a Natúrpark speciális helyzetéről, jellemzőiről. Románia területének 22,7 %-a Natura 2000 terület, látogatásunk helyszíne Arad megye kicsit felülreprezentált, mert itt a Natura 2000 területek 30,3 %-át fedik le a megyének.
A meglátogatott terület rövid története: 1970-ben egy 91,2 ha-os területet nyilvánítottak védetté a szürke gém telepek megóvása érdekében. Ezt követően 1988-ban 12.000 ha-t nyilvánítottak fontos madárélőhellyé (IBA: Mures river lower flood-plain, ma már a területe 39.201 ha ). A Maros-ártér Natúrparkot 2005-ben hirdették ki. A Maros folyó mentén található a 17.455 hektáros ártéri terület, amit keményfa ligeterdők, fűz és nyár ligetek és ártéri vizes élőhelyek tarkítanak. Kb. 200 vonuló és fészkelő madárfajnak ad otthont. 2005-ben épült fel a látogatóközpont, amely az adminisztratív központja a védett területnek, azóta 12 fővel (5 fő természetvédelmi őr és 7 fő irodai munkatárs) és 100.000 euró költségvetéssel működnek. Elsősorban oktatási – nevelési célú munka folyik itt, de szálláshellyel is rendelkeznek, a látogatók száma: 30.000 fő /év A látogatóközpont és a hozzá kapcsolható természetvédelmi programok a gyermekek környezeti nevelésének hatékony eszközei. Az általuk kezelt mintegy 17.000 ha területet 45 % állami tulajdonban van, a fennmaradó rész önkormányzati és magán tulajdon.

A natúrparkon belől négy fokozottan védett természeti terület található, ahol minden típusú beavatkozást tilos:

• Prundul Mare (717,9 ha)
• Csanád erdő (310,5 ha)
• Csanád nagy sziget (2,1 ha)
• Igriş sziget (7,0 ha)

2006-ban Romániában negyedikként jelölték a területet a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó nemzetközi jelentőségű vizes élőhelynek. 2008 óta e terület része a Natura 2000 hálózatnak is, mint élőhelyvédelmi terület (RO SCI 0108) 30 jelölő fajjal, 12 jelölő élőhellyel, és különleges madárvédelmi terület (RO SPA 0069) is 41 jelölő madárfajjal.

A védett területen belől 7200 hektár erdő található, ebből 5430 ha 91F0 Keményfás ligeterdő, 1770 ha pedig 92A0 Fehér füzes és fehér nyaras galériaerdő. 

A fokozottan védett Csanádi erdőkre az alábbiak jellemzők:

• A fafajok 93 %-a őshonos.
• A holtfa mennyisége átlag 20 m3/ha.
• Az erdők 57 %-a idősebb, mint 80 éves.
• A tájidegen fajok aránya alacsony.

Sajnos ez az állapot nem jellemző a teljes védett területre. A fokozottan védett erdőn kívüli területek legfontosabb természetvédelmi problémái az alábbiak:

• Tájidegen fásszárú faültetvények (fekete dió, fehér akác) jelenléte.
• Falopás.
• Inváziós fásszárú növényfajok terjedése (például: zöld juhar).
• Álló és fekvő holtfa hiánya a falopások miatt.

A problémák megoldását az alábbiakban látják:

• Mindenki által elfogadott és betartott kezelési terv.
• A változásokat jól lekövető adaptív erdőkezelés.
• Tájidegen faültetvények lecserélése őshonos fajokból álló erdőkre.
• Az illegális falopások megállítása.

Ezt követően Vajda Zoltán, a KNPI osztályvezetője tartott prezentációt a LifeinForests projektről és a Kiskunsági Nemzeti Parkról.
 
Szeptember 27.

Egész napos terepi programon vettünk részt, amelynek során a Natúrpark Pécskai (Pecica) részére látogattunk el, Lovas Lóránt,az állami erdőgazdaság (Romsilva) vezetője fogadott és kalauzolt minket. Romsilva az állami erdőkezelést ellátó szervezet Romániában. Elsőként egy fokozottan védett fehér fűz és fehér nyár dominálta galériaerdőt látogattuk meg, ahol 30 éve nem volt fakitermelés, és a holtfa mennyisége a 40-50 m3-t is elérheti hektáronként. Itt hosszas diskurzus alakult ki az ilyen beavatkozás mentes területek hosszú távú fenntarthatóságáról, az egykorúság okozta problémákról, illetve a tájidegen fajok terjedéséről. Jelentős problémát jelent itt is az árhullámok elmaradása, közel 10 éve nem öntötte el a területet a Maros. Az erdőben sétálva megtekintettünk gazdasági céllal telepített feketediós ültetvényeket is. Az erdő egy másik részén keményfa ligeterdőket láttunk, ahol nagyon erős vadrágást lehetett tapasztalni. Az erdő fafaj összetétele természetközeli volt, de az újulat nem képes felnőni a túltartott vadállomány (dámszarvas, vaddisznó) rágása és túrása miatt. Az erdő lakott településhez való közelsége miatt jelentős a falopás, ami többnyire a lábon száradt, illetve kidőlt holtfát érinti, így ebben az erdőrészben a holtfa mennyisége nagyon minimális.  
Ezután egy erdőtelepítést láthattunk, ahol tölgy dominálta, őshonos fajokból álló erdőállományokat alakítottak ki több mint 100 hektáron. Itt is komoly problémát okozott a nagyvadak távoltartása, de intenzív területi jelenléttel meg tudták védeni a telepítéseket a vadrágástól.
A nap utolsó állomásaként egy olyan területet látogattunk meg, ahol pályázati forrásból 100 hektáron szorították vissza a gyalogakácot. A projekt egy éve alatt az alábbi beavatkozásokat végezték el: lezúzták a közel három méter magas növényzetet, gyökérszaggatással csökkentették az állományok vitalitását, felszántás után, lucernával vetették be a területet. A terület legeltetésével egy év alatt sikerült elérni, hogy a gyalogakác szinte teljesen eltűnt a területről.

Szeptember 28.
Ezen a délelőttön a natúrpark csanádi fokozottan védett erdőterületére tettünk látogatást, előtte Csanád község polgármestere mutatta be a helyi viszonyokat. Elmondta, hogy közel 1000 ha van a tulajdonukban a park területén. Jó kapcsolatot ápolnak a natúrparkkal, közös pályázatokkal szeretnék fejleszteni többek között a natúrparkhoz kapcsolódó ökoturizmust. Kérdésekre válaszolva a polgármester úr elmondta, hogy kompenzációra a szántóval rendelkező természetes személyek jogosultak, földadó kedvezményben részesülnek azok, akik a Natúrpark területén rendelkeznek tulajdonnal. Problémaként említette Ő is, hogy a vaddisznók nagyon elszaporodtak, és jelentős károkat okoznak nem csak az erdőkben, de az erdőkkel szomszédos művelt területeken is.  
A tájékoztató után a fokozottan védett keményfa ligeterdőben tettünk sétát, ahol az ökoturizmuson és a kutatáson kívül minden tevékenység tilos. Ebben az erdőben már az álló és fekvő holt fa mennyisége is jelentős volt, mert a lakott településtől viszonylag messze található. Kísérőink szerint az erdő állapota itt a legjobb, minimális a tájidegen fajok aránya (zöld juhar), melyektől célirányos beavatkozásokkal kívánnak megszabadulni.

A beszámolót összeállította: Vajda Zoltán és Kis Viktória (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság)

A kép szerzője: Vajda Zoltán
A tanulmányúton készült további képeket a Fotógalériában tekintheti meg.