Tanulmányút a Zemplénben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a LIFEinFOREST pályázat finanszírozásában kétnapos tanulmányutat szervezett a Zemplénbe 2015. október 7-8. között. A programra főként azok kaptak meghívást, akik napi szinten foglalkoznak Natura 2000 erdőkkel kapcsolatos témakörrel, ill. kezeléssel. Megkerestük az állami erdőgazdálkodókat, a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagjai közül a működési terület megyéiben tevékenykedőket, magánerdő-gazdálkodókat, az erdészeti hatóság munkatársait, de meghívást kaptak az erdészeti szakirányú közép- és felsőoktatási intézmények is.

A tanulmányút fő célja az volt, hogy a résztvevők terepi körülmények között lássák a természetszerű erdőgazdálkodás eddig elért eredményeit, és a helyszínen szembesüljenek azzal, hogy összhangba lehet hozni a gazdasági célú erdőkezelést a természetvédelmi érdekekkel. Más szóval, lehet nyereséges egy olyan típusú erdőgazdálkodás, ahol a folyamatos erdőborítás is teljesül a területen. A résztvevők nagy számából arra következtethetünk, hogy a téma érdekli az erdész társadalmat, és igény lenne több hasonló út szervezésére.

Az első nap délelőtti programjaként bejártuk a Vágáshutai Önkormányzat kezelésében levő, két bükkel elegyes gyertyános-kocsánytalan tölgyest. Az egyikben 7 éve a folyamatos erdőborítást fenntartó erdőgazdálkodás szemléletével indult az erdőkezelés. Először lékek nyitása történt, majd a következő belenyúlásnál a lékek közötti „szálalás” jellegű beavatkozások történtek. A lékek mellett a most tervezett lékek közötti fakitermelés jelölését is láthattuk. A másik erdőrészletben az előző erdőgazdálkodó által végrehatott erőteljes bontóvágás után átalakító üzemmódba átvezetett, majd szálalással kezelendő gyertyános-kocsánytalan tölgyest láttunk. Itt a 15 évvel ezelőtt elindított felújítást követő 7 éves pihentetést követően a 8 éve folyamatos erdőborítást fenntartó erdőgazdálkodás együttes hatásaként kialakult mozaikosan elhelyezkedő, különböző korú, gyertyánnal, vadgyümölccsel és juharral elegyes tölgyújulat-csoportok bizonyították a tölgyesekben is a szálalás létjogosultságát. Mindkét erdőrészletben megfigyelhetőek voltak a gazdálkodás során megkímélt élőhelyek, és a változatos erdőszerkezet: vastag fekvő és álló holtfa, facsonk, odvas fák, zártabb és nyitottabb állományrészek, lékek, többszintű erdőszerkezet, változatos átmérőeloszlás, elegyfafajok, cserjeszint stb.

Délután a Nagybózsvai I. számú Erdőbirtokossági Társulat erdejébe vezetett utunk, melyben a Zemplénre jellemzően sok bükk elegy található. A kezelés átalakító üzemmódban történik, az előző érvényes erdőtervnek megfelelő növedékfokozó gyérítés sem lett végrehajtva, mert az erdőterv módosítása után készletgondozó fahasználat kivitelezése látszott célszerűnek. A munkák során először 2005-ben kerültek kialakításra a jelenleg is meglévő lékek, majd 2007-ben lékek közötti munkálatok folytak az értékes, jó alakú kocsánytalan tölgy és őshonos elegyfafajok (madárcseresznye, kislevelű hárs, korai juhar, barkócaberkenye) érdekében, főként a bükk és gyertyán eltávolításával. A végrehajtott fahasználatok során nem kerültek kitermelésre/kihordásra a meglévő álló és fekvő holtfák, valamint odvas fák. A lékek közti fakitermelések mindig csak a felső szintet érintették, megtartva ezáltal az erdőrészletekre egyébként is jellemző állományszerkezeti változatosságot. További hasonló beavatkozásokkal az erdőrészlet a jövőben alkalmassá válik a folyamatos erdőborítást biztosító, a tulajdonos számára állandó haszonvételt lehetővé tevő szálaló üzemmódban történő gazdálkodásra. Ennek elengedhetetlen feltétele az erdő vadeltartó képességét meg nem haladó vadlétszám beállítása (lékekben tapasztalt vadkárok), valamint a kialakított lékekben megjelenő kocsánytalan tölgy újulat megsegítése az ápolások során a szintén jól újuló bükk, esetleg gyertyán egyedekkel szemben.

Második nap délelőtt a füzérkajatai erdőtömbben, Natura 2000 területen található elegyetlen, fiatal-középkorú (45-60 éves) kocsánytalan tölgy állományok átalakítását tekinthette meg a társaság. Az átalakítás folyamata két részre osztható: Az első lépcsőben léknyitások történtek. A lékekben található, jellemzően elegyes újulat megjelenésével az elegyesség és a korosztályeloszlás változik kedvező irányba. A második részfolyamat során a már korábbi nevelővágásokkal érintett, felső koronaszintben végrehajtott gyérítést láthattuk. Ennek során az ígéretes törzsek koronaneveléséhez igyekeznek helyet biztosítani. A fahasználatok során minden holtfa visszahagyásra kerül, az alsó lombkoronaszintet sértetlenül hagyják. A közelítések talaj- és állománykímélő módon történnek. A kezelés célja hosszú távon elegyes, vegyes korú állományok kialakítása. Az így kezelt erdőterületek természetességi mutatói javulnak, amellyel egyfajta élőhelyfejlesztés megy végbe, s emellett a gazdálkodó is jól jár.

Végezetül a sárospataki Megyer-hegyi erdőben tettünk egy sétát, ahol a Szentesi család erdejét látogattuk meg. A gazdálkodás hasonló módon folyik, mint az előzőekben megismert erdőrészekben: léknyitás(ok) utáni kezelések, megcélozva a vegyes korú és fafajú állományt, valamint biztosítva a folyamatos erdőborítást. A területen két tanösvényt is kialakított a gazdálkodó: az egyik a Szentesi család magánerdejének Malomkő-tengerszem elnevezésű erdei tanösvényén kalauzolja az érdeklődőt, a másikra pedig célzottan erdőismerettel, erdőkezeléssel foglalkozó ismeretterjesztő táblák kerültek kihelyezésre.

Összegezve: egy nagyon tanulságos, szakmailag magas színvonalú tanulmányútnak lehettünk részesei, köszönet érte vendéglátóinknak és szakvezetőinknek, Takács Péter önkormányzati képviselőnek (Vágáshutai Önkormányzat), Frank Tamás szakirányítónak (jogosult erdészeti szakszemélyzet, Vágáshutai EBT), Pandák Bertalan szakirányítónak (jogosult erdészeti szakszemélyzet, Nagybózsvai I. sz. EBT), Laczkó Péter erdésznek (Füzérkajata), valamint Szentesi Zoltán erdőfelügyelőnek (Sárospatak).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: www.bnpi.hu/hir

Írta: Mező Hedvig, LIFE projektkoordinátor

Fotók: Bajomi Bálint