A projekt partnerei

WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány

Alapítványunk bejegyzése 1995-ben történt meg, azóta önálló civil szervezetként működünk.

Természetvédelmi munkánk kiterjed a vizesélőhelyek - kiemelten a folyóvízi és ártéri rendszerek - és a természetes erdeink védelmére, a fenntartható, környezetbarát mezőgazdaság és vidékfejlesztés területére, a védett és veszélyeztetett élőhelyek és fajok megóvására. Emellett nagy figyelmet fordítunk a mérgező vegyi anyagokkal szembeni védelemre, az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére, és a környezettudatosság eszméjének minél szélesebb körű elterjesztésére.

Munkánk során együttműködünk a nemzeti parkokkal, természetvédelmi hatóságokkal, civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel és az üzleti élet képviselőivel, valamint a helyi lakossággal. Regionális szinten szorosan együtt dolgozunk a WWF európai irodáival és más nemzetközi civil szervezetekkel, valamint a WWF Duna-Kárpátok Regionális irodájával.

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az ország legváltozatosabb természeti adottságú észak-magyarországi területén látja el a természetvédelmi feladatokat. A működési területen a középhegységek változatos erdőtársulásai mellett találhatunk hegyi réteket, sziklagyepeket, a hegylábperemi-dombvidéki részeken a hagyományos tájhasználat által alakított mozaikos élőhelyeket, illetve az alföldi területeken az erdőssztyeppek mellett szikeseket, ártéri ligeterdőket és más vizes élőhelyeket.

Az igazgatóság állami feladatként meghatározott alaptevékenysége körében ellátja a veszélyeztetett növény- és állatfajok védelmével, az élőhelyek fenntartásával, rehabilitációjával, és a természetvédelmi kutatásokkal kapcsolatos feladatokat. Működteti a területi monitorozó és információs rendszert, szervezi és irányítja a természetvédelmi őrszolgálatot, természetvédelmi bemutató, ismeretterjesztő, oktatási célú, valamint turisztikai létesítményeket tart fenn, valamint szemléletformálási céllal végez természetvédelmi-oktatási, -nevelési és ismeretterjesztési tevékenységet.

Ellátja a vagyonkezelésében lévő természeti területekkel kapcsolatos vagyonkezelői feladatokat, amelyek közé – többek között - a természetvédelmi célú erdőkezelés is tartozik. A védett és fokozottan védett természeti értékek, védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása is az igazgatóság kötelezettségei közé tartozik.

Szervezetünk részvételét a projektben az indokolja, hogy – erdős nemzeti park lévén – napi szinten véleményezzük a védett és Natura 2000 területeken folyó erdőgazdálkodási tevékenységet, valamint közreműködünk a körzeti erdőtervezésben, amely 10 évre határozza meg a gazdálkodás alapjait. E két fontos alapfeladat végzése kapcsán gyakran tapasztaljuk az érintettek álláspontjának különbözőségét. Az álláspontok közeledésében nagy segítséget jelenthet az állami és magánerdő-gazdálkodók, szakirányítók, erdészeti hatóság Natura 2000 erdőterületekkel, valamint természetközeli erdőkezeléssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése, ill. a köztünk levő kommunikáció fejlesztése.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Europa Media Non-Profit Kft.

Budapesti székhelyű független, nonprofit szervezet, melynek célja, hogy tömör, strukturált formában információt közvetítsen az Európai Unió rendszeréről, pályázati lehetőségekről.

Főbb tevékenységei közé tartozik továbbá olyan tréning kurzusok szervezése, mely pályázatok írásában és azok mendzselésében nyújt segítséget az érdeklődőknek. E-kurzusok és web-alapú platforomok fejlesztése mellett több, az Európai Unió által támogatott projektben is részt vesz (FP7, Horizon 2020), ahol főleg disszeminációs és képzési feladatokat lát el.

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

A kiskunsági táj természeti értékeinek megóvására alakult meg 1975-ben – az országban másodikként – a Kiskunsági Nemzeti Park, amelynek 51000 hektáros területe kilenc egységből áll.  Jellegzetes élőhelyei a Duna mentén kialakult szikes puszták és tavak, a homokhátság homokbucka vonulatai, nagy kiterjedésű gyepjei és homoki erdői, a turjánvidék mocsarai és mocsárrétjei, vala­mint a Tisza mentének holtágai és ártéri erdői. A nemzeti park területének kétharmad részét az UNESCO Ember és Bioszféra programja Bioszféra rezervátummá nyilvánította. Számos szikes tó és mocsár a vizes élőhelyek nemzetközi védelmét szolgáló Ramsari egyezmény által is oltalmat élvez. Az Európai Unió természetvédelmi programjának részeként kijelölt Natura 2000 területek a jellegzetes élőhelyek és madárfajok védelmét szolgálják a Kiskunságban is.

A Nemzeti Park természetvédelmi oktatási, szemléletformálási tevékenysége kiemelkedő a régióban. Tanösvényekkel, túrákkal, csoportoknak szóló kirándulásokkal, környezetvédelemmel, természetvédelemmel kapcsolatos programokkal, rendezvényekkel, előadásokkal igyekeznek bemutatni a térség természeti értékeit, védett és fokozottan védett növény- és állatvilágát. Kiemelt feladatnak tekintik az Európai Közösség szempontjából jelentős fajok és élőhelytípusok megismertetését az emberekkel.

A LIFEinFORESTS projektben vállalt feladataik közé tartozik a természetvédelemi szakmai ágazat álláspontjának kialakítása és egyeztetése a hatóságokkal és a gazdálkodókkal a Natura 2000 területeken fekvő erdők természetvédelemi kezelésének tekintetében. Ennek keretében négy tematikus szakmai workshopot szerveznek a projekt időszaka alatt.

Két nemzetközi szakmai tanulmányút (Románia, Lengyelország) kerül megszervezésre a projektben résztvevő szakemberek számára, a természetközeli erdők természetvédelmi szempontú erdőkezelési gyakorlatának bemutatása céljából.

Saját kiadású, a Nemzeti Park tevékenységét és a régióban zajló természetvédelmi tevékenységeket, a Natura 2000 területeket bemutató időszakos kiadvány is megjelentetésre kerül (Két víz köze).

Az Igazgatóság munkatársai részt vesznek továbbá a projekt megvalósításával kapcsolatos minden releváns akcióban is.

Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, rövidebb és ismertebb nevén a MEGOSZ, az 1994. november 22-én alapított Társas Erdőgazdálkodók Országos Szövetségének jogutódja.

A MEGOSZ képviseli tagjai érdekeit minden fórumon és rendezvényen, amelyeken az erdő és az erdőtulajdonhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek kérdései kerülnek napirendre. Véleményt nyilvánít az erdőtulajdonlásról, a magán erdőkben folyó gazdálkodást érintő jogszabálytervezetekről. Ha szükséges és indokolt, jogszabály- és törvénymódosítást kezdeményez nemzeti és uniós szinten egyaránt.

Együttműködik és kapcsolatot tart fenn más szakmai, tulajdonosi, államigazgatási és érdekképviseleti szervekkel, oktatási és tudományos, kutatási intézményekkel. Hazai és nemzetközi viszonyok között is képviseli a magyar magánerdészetet az Európai Unió szakbizottságaiban.

A magán erdőgazdálkodás szakmai színvonalának fejlesztése céljából rendszeresen szervez előadásokat, bemutatókat, tanfolyamokat, találkozókat, bel- és külföldi tanulmányutakat. Állandó kapcsolatot tart fenn a különféle médiumokkal. A magyar magán erdőgazdálkodás pozitív társadalmi megítélésének elősegítése és fenntartása érdekében folyamatosan bemutatja a magán erdőgazdálkodás eredményeit, de rávilágít annak problematikus pontjaira is. A tagság igényeinek figyelembe vételével tájékoztatást ad a magán erdőgazdálkodást érintő aktuális eseményekről, kutatási eredményekről.

A szövetség feladata, hogy az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók érdekeit nemzeti és uniós szinten egyaránt képviselje. A magán erdőgazdálkodás elismertségét növelje, színvonalát tovább emelje, mindehhez lehetőségeket és forrásokat biztosítson. Az egységes tagságnak, a szervezettségnek, a szaktudásnak és a tulajdonosi szemléletnek köszönhetően a MEGOSZ a magyar mező- és erdőgazdaság jelentős civil szervezete. Idehaza és határainkon túl egyaránt elismertségnek, megbecsülésnek örvend.

Országos Erdészeti Egyesület

Az Ungarischer Fortsverein-t 1851-ben alapították, mely 1866-ban alakult át Országos Erdészeti Egyesületté. Feladatai között szerepelt az 1879. évi Erdőtörvény megalkotása, mely megvetette az államilag ellenőrzött, üzemterv szerinti erdőgazdálkodás alapjait.

Ma Egyesületünk a MTESZ szervezetében tevékenykedik, annak alapító tagja. A Fővárosi Bíróság 1998-tól közhasznú szervezetté minősítette.

Az Egyesület számára a legfontosabb, hogy hatékonyan képviselje az erdészek és a modern társadalom igényeit kielégítő, tartamos, többcélú erdőgazdálkodás, az ökológiai alapú természetkezelés érdekeit. Az egyesület bázisát alkotó szakmai közösség az ország területének 1/5-ét kitevő területen a természet-, az erdőkezelés letéteményese.

Tevékenységünk során minőségi kapcsolattartásra és kommunikációra, színvonalas szolgáltatás nyújtására, céljaink elfogadásának terjesztésére törekszünk, tagságunk és partnereink irányában egyaránt.

Feladatunknak tartjuk, hogy elősegítsük az erdész munkahelyek megőrzését, az erdészek megbecsültségének növelését, fejlődési lehetőségeinek bővítését.

Pilisi Parkerdő Zrt.

A Pilisi Parkerdő Zrt. teljes egészében állami tulajdonban lévő erdőgazdaság, mely 1994. január 1-jén jött létre az 1969-ben alapított Pilisi Állami Parkerdőgazdaság jogutódjaként.

A társaság tíz erdészete üzemtervi nyilvántartásai szerint 64.497 ha területet kezel, amely Pest és Komárom-Esztergom megyékben a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területére terjed ki.

A Pilisi Parkerdő Zrt. az elmúlt közel fél évszázad gyakorlatában hagyományosan mindig előnyben részesítettea természetes mageredetű erdőfelújítást (aránya 67-71%). 2012-re4.574 ha a szálaló üzemmódban, 4.205 ha az átalakító üzemmódban és 7.109 ha a faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt erdők nagysága, így a folyamatos erdőborítással kezelt területek így meghaladják a 15.800 ha-t, azaz a Parkerdő által kezelt erdők területének 27%-át.

A Pilisi Parkerdőnél fontos az erdőgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata, amelyre a Parkerdő az integrációs megközelítést alkalmazza. A teljes területen figyelembe veszi és a mindennapi gyakorlatba integrálja a természetvédelmi szempontokat. Az erdőgazdálkodásba integrált védelmi, ökológiai és ökonómiai szempontok szerint fokozatosan vezeti be a folyamatos erdőborítás alkalmazását.

A Parkerdő filozófiája a természetközeli erdőkezelés és az erdők közjóléti funkcióinak harmonikus együttes biztosítása, az erdő összes elemének védelme, ökológiailag is fenntartható kezelése, a biodiverzitás védelme mellett.